Hálózati ismeretek I.

Web 2.0

Készítette: Kelemen Márta

A Web 2.0 megjelenését a 2000-es évek elejére tehető, 2006-ra teljesen háttérbe szorította az akkori statikus web 1.0-át. Alapja az interaktív, programozható web. Ekkor jelentek meg a blogok, wikik, közösségi hálók, ahol az oldal csak a keretet biztosítja, de a tartalmat a felhasználók biztosítják. Ennek az „új webnek” az előnyeiről és hátrányairól ír Szűts Zoltán A Web 2.0 kommunikációelméleti kérdései című cikkében, ahol 10 jelenséget foglal össze, melyből kiemelném a szerintem legfontosabbakat.

A web 2.0 által több új funkcióját ismerhetjük meg az internetnek. Ezek közül az egyik a címkézés, más néven tagging, ennek során a feltöltött tartalomhoz kulcsszavakat rendel a szerző, így címkék azonos témájú tartalmakhoz fognak vezetni. Ez a módszer hasonló a múzeumi tárgyak megjelöléséhez, a könyvtári katalogizáláshoz, de sokkal szabadabb. Lényege a könnyű visszakereshetőség.

A felhasználók által írt tartalommal megjelent a „tömegek bölcsessége” kifejezés. (O’Reilly 2005) Ezt a jelenséget nem csak a fórumokon lehet megtapasztalni, hanem akár a linkelés folyamatánál. A linkelés során a szerző egy szöveghez, képhez, videóhoz rendel egy linket, így új tartalmat hoz létre. Az olvasó rákattintásával új útvonal jön létre, amelyet később a különböző keresőmotorok megjegyeznek, és figyelembe vesznek a rangsorolás során. Ily módon a tömegek és interakcióik alakítják az internetet. Emellett a felhasználó egy adott médiafelület felett is kontrollt gyakorolhat, mint pl. a Youtube rendszerén, ahol azáltal változik a reklámozó videó, hogy a felhasználó milyen videókat nézett meg addig. Az ilyen médiát pull vagy my media-nak is nevezzük.

A „tömegek bölcsessége” azért is jöhetett létre, mert a web 2.0 létrehozta az egyenrangú számítógépek közötti kapcsolatot, nincs központi számítógép vagy központilag létrehozott és felügyelt tartalom. Így nincs kiemelt vagy fölérendelt résztvevő vagy hozzászóló, a szakemberek és a laikusok egyenrangúak. Ennek előnye a demokratikus média, amelyet más szolgáltatók is fel tudnak használni. Például, az Amazon.com egyenrangúként kezeli a nagy érdeklődésre számot tartó köteteket és az egy-két példányban létezőket. Ez azért lehetséges, mert a könyveket nem tartják raktáron, hanem igény szerint szerzik be. Hátránya viszont könnyű és egyre nagyobb manipuláció. A „tömegek bölcsessége” koncepció kizárja a szerkesztőket, a javítás rendszerét, így könnyen szerkeszthetők az álhírek, hamis információk. A cikk szerzője erre a problémára abban látja a megoldást, hogy egy új tanulási folyamatot kell kialakítani, mely segít elsajátítani az online források hitelességének felismerését.

Érdekes kérdés még, a szerzői jogok, másolás és a hamisítás. A web 2.0 szabaddá tette a digitalizálhatóságot, és a másolás védelem mai napig nem tud lépést tartani a különböző módszerekkel. Az írásvédettség mára már keveset jelent, és felnőtt egy olyan generáció, akik számára az online elérhető szellemi tulajdon ingyenes. Erre keresik sokan a megoldást, és tesznek lépéseket. Például az iTunes, ahol interneten keresztül lehet megvenni a zenei számokat, vagy a Spotify, ahol ingyenesen lehet hallgatni őket hálózatról. Játékok védelmében született meg a Steam, ahol a különböző leárazások és a közösségi fórumok miatt éri meg jobban a játékosoknak megvenni a játékot, és Steam-es fiókon keresztül játszani. A különböző sorozatokat, filmeket maguk a csatornák, vagy a szolgáltatók adják, ahololcsón lehet hozzájutni a videókhoz, korlátozott időre. Az HBO még tovább ment, ő maga teszi fel torrentre a jó minőségű anyagot, ezzel biztosítva, hogy a rajongók először tévében nézzék meg, így növelve a nézettséget. Amerikában már híressé vált a Netflix, ahol elő lehet fizetni a különböző sorozatokra, majdnem teljesen felváltva a tévé csatornákat. Az ebook olvasókon alapvetően van áruház, ahol helyben is le lehet tölteni, de emellett létrejöttek olyan ingyenesen használható web lapok, ahol még kezdő írók tölthetik fel munkájukat, illetve olvashatják, és reagálhatnak más írók munkáira.