Hálózati ismeretek I.

Hálózati kommunikáció

Gál Vivien, 2016. tavasz

A hálózati kommunikáció napjainkban

A téma amellyel foglalkozni fogok a hálózati kommunikáció, annak létrejötte,elterjedése, és természetesen a legnagyobb hangsúlyt a napjainkban betöltött szerepe fogja megkapni. Tisztázni fogom, mi is a hálózati kommunikáció, milyen célt szolgál és persze előnyei és hátrányai is felsorolásra kerülnek. Egyrészt saját véleményem és ismereteim, másrészt tanulmányokból és tudományos cikkekből idézett pontos és megbizható szövegek találhatóak majd meg ezen a felületen. Természetesen pa legnagyobb hangsúlyt a napjainkban betöltött szerepe fogja kapni. érdekességeket és figyelemfelkeltő témákat és cikkeket próbbálok meg gyűjteni, hogy minél áttekinthetőbb, és befogadhatóbb lehessen.

1.bejegyzés
A hálózati kommunikáció létrejötte és elterjedése. Egy kis történelem
Először is, honnan indult ez az egész ?
A mai értelemben vett hálózatok kialakulása az 50 es évek végére és a 60-as évek elejére tehető. A fejlesztés, mely az egész folyamatot elindította, katonai, gazdasági és űrkutatási területen egyaránt zajlott, természetesen az akkori két nagyhatalom rivalizálásának kiteljesedésében, az USA és a Szovjetunió harcában. Ez a gépek és fejlesztések közötti háború volt a hideg háború. Az első lépés a csomagkapcsolt hálózatok kialakulása volt. Fontos volt, hogy decentralizált hálózatok legyenek, igy akár kerülőutakon is el lehet juttatni az információt egyik helyről a másikra. Majd 1964-ben a Rand Corporation, az USA egyik legfontosabb kutatóintézete kifejlesztett egy megoldást egy esetleges atomcsapás utáni országos információs és irányitó hálózat létrehozására. Ezen elv egyetemes használhatóságát ismerte fel a UCLA, vagyis a Los Angelesi egyetem és létrehozta a saját hálózatát. Ebbe a munkába kapcsolódott be nem sokkal később az ARPA vagyis Advanced Reseach Projects Agency, és létrehozta a négy csomópontos hálózatot 1969-ben. Ezt a hálózatot nevezték el ARPANET-nek, melynek már 1971-re 15 csomópontos hálózata lett. Ezek a hálózati kommunikáció legelső és legfontosabb lépései, innen jutunk el a Pc-ig majd a jelenlegi hálózati, és számitógépes használatig. A mindent átfogó internetes információ áramlásig.
Egy kutatásom közben találtam rá arra az esszémunkára melyet Szűts Zoltán irt Médiakutató című online felületre. Ebben ő igy vélekedik az internet kialakításáról 2012-es munkájában.
"A közismert, azonban téves recepció szerint az internet a hidegháború hatására jött létre, és elsődleges feladata abból állt, hogy decentralizált rendszerének köszönhetően a katonai kommunikáció folyamatosságát biztosítsa egy pusztító atomcsapás után is, mely kiiktatta volna a hagyományos kommunikációs rendszereket (Ryan, 2010). Ezzel szemben az ARPANET eredeti szerepe az értékes számítási teljesítmény hálózaton keresztül történő megosztása volt. Abban, hogy a rendszer ma alapvetően kommunikációs célokat szolgál, szerepe van a ténynek, hogy gyorsan belefulladt az elektronikus levelek áradatába (Hafner és Lyon, 1998). A tévedés forrása többek között a RAND-ben a csomagkapcsolt rendszereken dolgozó Paul Baran esszéje is (Baran, 1964), mely a tényt, hogy a Szputnyik fellövése félelemmel töltötte el az Egyesült Államok vezetését, összekapcsolta a decentralizált hálózat létrehozásának kényszerével."
2. Bejegyzés
Rétegzett hálózati kommunikáció
Hogyan is épül fel ez az egész manapság?
"A hálózatok túl bonyolultak ahhoz, hogy minden részletük egyszerre ábrázolható legyen. A cél a bonyolultság csökkentése, és a funkciók cserélhetősége, továbbá a szabványosítás lehetősége. A tervezés és felépítés egy hierarchikus struktúra mentén történik. A szervezés alapja a rétegekre bontás. Az egyes rétegek egymásra épülnek. Minden réteg igénybe veszi az alatta levőt feladata végrehajtásához, és szolgáltatást nyújt a felette levőnek. Hogy hány réteg van, s mi az egyes rétegek feladata és működése, az minden hálózatban más és más lehet. Az egyes rétegek lefelé és fölfelé interfész-eken kommunikálnak (inter-face = érintkező felület). Az interfész tulajdonképpen az adott kapcsolódási felületen nyújtott szolgáltatások definíciója. Fontos, hogy ezek minél egyszerűbbek és világosabbak legyenek."
A VIR információs technológiai alapjai című könyv, melyet Dr. Mileff Péter, Ficsór Lajos, dr. Mészáros László, Wagner György (2011) irt, a Nemzeti Tankönyvkiadó forgalmazásában, nagyon egyszerűen és áttekinthetően ábrázolhatjuk a hálózati kommunikáció funkcióit és működését manapság.
- Az egyes rétegek szolgáltatásokat nyújtanak.
- A szolgáltatást a réteg a közvetlenül felette levő réteg számára nyújtja.
- A szolgáltatást a réteg a közvetlen alatta levő rétegtől igényli.
- A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges információkat a rétegek egy felületen (interface) keresztül adják, és a válaszokat is onnan kapják.
Bár a kommunikáció valójában a rétegek között történik, de az egyes rétegek szempontjából ez olyan, mintha közvetlenül egymással kommunikálnának. Ezt nevezik virtuális kommunikációnak. (Amikor 2 személy egymással telefonon beszélget, akkor bár valójában a telefonkészülék kagylójába beszélnek, és onnan hallják a választ, mégis úgy tekintik, mintha a másik személy ott lenne. A rétegek előnye itt látható először. A telefonkészülék bármikor kicserélhető, egy másikra, például jobb hangminőségűre, vagy vezetékmentes készülékre.).
3.Bejegyzés
Mire is használjuk ma a hálózati kommunikáció különböző felületeit?
"Egy digitális állampolgár számára az egyes kommunikációs csatornáknak és módszereknek az ismerete az egyik legfontosabb a digitális világban. Éppen úgy tudnia kell hogyan veheti fel a kapcsolatot barátaival, hogyan szerezhet új ismerősöket, mint hogy a hivatali ügyekben vagy a tanulmányokban milyen kommunikációs eszközöket vehet igénybe. Mindezt a digitális világban földrajzi helytől teljesen függetlenül lehet tenni szinkrón és aszinkrón formában. A nyelvi kifejezés módja és a csatornák elérhetőségei azonban folyamatosan változnak, ami a digitális állampolgároktól alkalmazkodást, illetve állandó tanulást igényel." Írja Habók Lilla és Czirfusz Dóra a Információcsere a digitális korban – a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben című művükben.
Vagyis a ma élő embereknek és a 21. századi társadalomnak is a legfontosabb feladata a mihamarabbi asszimiláció a folyamatosan változó és újdonságokat hozó információs világban. A hálózati kommunikáció hozzájuttat a legfontosabb információkhoz, emellett a kapcsolattartás igényét is kielégítené, bizonyos szinten. Hiszen a szemtől szembeni kapcsolattartás mélységével nem érhet fel. Még is megpróbálja! A különböző internetes fórumok és közösségi oldalak kommunikációs lehetőségei folyamatos újdonságokkal lepnek meg minket.
"A kommunikáció alapvető emberi szükségletként jelent meg már az őskorban is, és ugyanúgy megjelenik az erre való igény a digitális állampolgárok esetében is. Eleinte a szóbeli információcserére korlátozódott (Heller 2010), majd a könyvnyomtatás, végül a tömegkommunikáció megjelenése erőteljes változást eredményezett. Fontos elem volt ebben az új kommunikációs helyzetben, hogy az információ sokszorosítható, szállítható és tárolható volt. Ugyanakkor a kommunikáció még mindig vertikálisan zajlott, a befogadó passzív szerepben tűnt fel."
"Ezt a passzivitást törte meg a 60-as 70-es években az internet segítségével megvalósuló közösségi média, ahol eleinte az egymásnak küldhető e-mailek, majd az üzenőfalak megjelenése lehetővé tette a többirányú információcserét (Ohler 2010. 36.). Az információmennyiség robbanása miatt az emberi együttélés egy új módja alakult ki, ahol központi szerep jut az információ előállításának, tárolásának, előhívásának és felhasználásának. Új strukturális elemként jelennek meg a hálózatok, és alakul ki a hálózati társadalom (Castells 1996, idézi Pintér 2007. 13.), vagy más néven az információs társadalom, amely online szférája ad lakhelyet a digitális állampolgároknak. Ebben a világban kis költséggel, egyszerűen és gyorsan tud egyszerre több ember is kapcsolatba kerülni egymással (Pintér 2007. 22.), és ezáltal a kommunikáció jelentősége felértékelődik."
A digitális kommunikáció jelenlegi eszközrendszere a következő (leginkább social web kategóriába tartozó) példákkal szemléltethető a hagyományos felosztás szerint. Általában azonban kevert műfajú portálokról beszélhetünk, hiszen szöveges információ mindegyikben előfordul, és más kombinációk is lehetségesek a tartalomban:
Szöveges információ dominanciája, pl. Twitter, Blog, Skype, Wikipedia, Delicious, Diigo, Google Drive, email, fórumok
Képi információ: Picasaweb, Pinterest, Instagram, Flickr, deviantART
Hangalapú információ: Deezer, Last.fm, SoundCloud, Midomi, Sellaband, podcastok
Videós információ: YouTube, Ustream, Livestream, Vimeo, TED, Camtasia Studio
4.Bejegyzés
Kevert műfajú szolgáltatások
Felmérések
"A kevert műfajú szolgáltatások egyik példája a szöveges és videós információkat egyaránt közvetítő videochat (pl. Skype, Googletalk, iChat), melynek használati szokásairól 2011-ben amerikai fiatalok körében végeztek felmérést. (Lenhart 2012). Az elterjedtségét mutatja, hogy a 12-17 év közötti résztvevők 37%-a használja rendszeresen a videochatet kommunikációra. A videós információkra vonatkozó adatok szerint 27% vesz fel és tölt fel videókat az internetre. Az online videós stream szolgáltatásokat pedig 13% használja.
Az információmegosztásnak többféle típusa létezik, és ezen belül az egyes eszközök még nagyobb változatosságot mutatnak. A felsorolt adatokból az is látszik, hogy az egyes információközvetítő eszközök típusainak elterjedtsége mennyire eltérő. Az adatok az egyes évek trendjei szerint is alakulnak. A digitális állampolgár feladata, hogy mindig az adott kor elvárásainak megfelelően a helyzethez illő információmegosztási formát és eszközt válassza."
5.Bejegyzés
Kommunikáció és információ szerzés az okostelefonok világában
"Már a 2001-es tanulmányban megjelenik az a mára beigazolódott prognózis, hogy a mobiltelefonok koncentrálják magukban az elektronikus területekkel kapcsolatos információkat, és ezáltal mindenhez hozzáférhetünk a “mobil társunk” segítségével. (Benczik 2001. 22.) A megalapozott jóslat viszont nem csak az információs hozzáférésünkben és művelődésünkben hozott változást, hanem a digitális kommunikációt is sokkal egyszerűbbé tette. Egy 2012-es amerikai kutatás szerint (Madden et al. 2013), melyben 802 szülőt és 12-17 év közötti gyerekeiket vizsgálták, a tinédzserek közül négyből egy leginkább a mobiltelefonját használja internetezésre az asztali számítógép vagy a laptop helyett. A fiatalok 78%-ának van saját mobiltelefonja, és ezeknek 47%-a okostelefon. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált tinédzserek közül összesen 37%-nak van okostelefonja, míg 2011-ben 23%-nak volt. Továbbá 23%-nak van jelenleg saját tablet készüléke, ami a felnőtt lakossághoz hasonlatos adat. A legfontosabb viszont, hogy a kutatásban szereplő tinédzserek 95%-a használja az internetet, 93%-nak saját számítógépe van vagy rendelkezik otthoni hozzáféréssel. Mary Madden (2013) kutató szerint egyre erősödik az “always-on connection” vagyis hogy az otthoni, közösen használt számítógépek helyett inkább az a trend, hogy az internethez egész nap folyamatosan hozzáférünk.
A mobilos kommunikáció során a hangsúly tehát egyre inkább áthelyeződik az online lehetőségekre, és háttérbe szorítja az sms-t és a hanghívásokat. Mivel a telefon eredetileg a szóbeli kommunikációt erősítette, így gyakran előfordul, hogy e-mailek és üzenetek helyett az ingyenes VoIP szolgáltatások segytségével tesszük kényelmesebbé az információcserét, amely ezáltal hatékonyabbá is válik, hiszen azonnali választ kapunk kérdéseinkre a másik féltől. (Suler 1997).
"