Rétegkultúrák reprezentációja a weben

Lövei Anett, 2016. tavasz

Mit nevezünk rétegkultúrának?

Rétegkultúrának, avagy szubkultúrának nevezzük azokat a jelenségeket, amelyek egy adott társadalmon belül, azonban a többségi társadalomtól külön léteznek, s eltérő jellemzőkkel rendelkeznek. A rétegkultúrák nem elszigetelten vannak jelen az adott társadalomban, csupán témájuk alapján körülhatároltak. Dr. Dragan Koković Kultúra, szubkultúra, ellenkultúra című munkájában úgy definiálja a szubkultúra fogalmát, mint „értékek, szabályok, normák és viselkedési formák összességét, amelyeket az egyes csoportok tagjai elsajátítanak, preferálnak, tisztelnek, hangoztatnak és melyeknek serkentik a fejlődését.” Rétegkultúra a társadalom bármely szegmensében, s szinte bármilyen jelenség mentén szerveződhet, így például szubkultúrát alkothatnak egy bizonyos korosztály tagjai, vagy egy közös hobbi kedvelői is.

A témában született kutatások nagy része a szubkultúrákat deviáns viselkedésformákkal, a normákkal való szembeszállással azonosítja. Ennek okai egyrészt a többségi társadalomtól eltérő jellemzők lehetnek, másrészt pedig az, hogy az emlékeinkben és a popkultúrában leginkább fennmaradt múltbéli rétegkultúrák, sokszor szokatlannak tűnő zenei irányzatokhoz kapcsolódtak és a társdalomból való kivonulást, a normákkal való szembeszállást hirdették. A két legismertebb ilyen szubkultúra a punk- és a hippimozgalom.

Ma rétegkultúra szinte bármi köré szerveződhet és az emberek sok esetben tartozhatnak hozzá úgy, hogy közben nem távolodnak el a többségi társadalomtól és nem sértik meg a normákat. Sok szubkultúra nem akar szembeszállni a többségi kultúrával, s nem kapcsolódik össze deviáns viselkedésformákkal.

A Wikipédia szócikke a következő példákkal csoportosítja a rétegkultúrákat:

• "Korosztályok mentén kialakuló szubkultúrák (ifjúsági);
• Szexuális szubkultúrák (homoszexualitás, szingli életmód);
• Hivatáshoz kapcsolódó szubkultúrák (művészek);
• Lakóhely szerinti szubkultúrák (fővárosi, vidéki);
• Devianciákhoz kötött szubkultúrák (kábítószerfüggők, bűnelkövetők);
• Érdeklődés szerint kialakuló (zenei, olvasói, filmes szubkultúrák, gamerek, sorozatrajongók, stb.) szubkultúrák"

Ez az angol nyelvű Wikidépia cikk felsorol számos ma ismert szubkultúrát.

Érdeklődés szerint kialakuló rétegkultúrák az interneten

Az internetre, mint a kommunikáció egyik legegyszerűbb eszközére és kibontakozási lehetőségek végtelen tárházára, hamar rátaláltak a rétegkultúrák is. Az interneten elférnek azok a témák, amik a média főáramából kiszorulnak, s könnyedén találhatnak egymásra és tarthatnak kapcsolatot a hasonló érdeklődésű emberek, ezért a rétegkultúrák gyorsan megjelentek a weben, majd a közösségi médiában is.

Kezdetben népszerűek voltak az egyéni weblapok. Minden témának és minden érdeklődési körnek létrejöttek rajongói oldalai, melyek szerkesztői kapcsolatot tartottak egymással és az oldal látogatóival. Az egymás közötti online kommunikáció legnépszerűbb eszközei a fórumok voltak, amelyeknek meg voltak a saját szabályaik, szokásaik és aktív tagjaik. A weblap létrehozás egyik legegyszerűbb módját a ma is létező G-Portál nevű oldal kínálta, amely így mutatja be magát: "A G-Portál az egyik legnagyobb magyarországi weblapépítő közösség, ahol programozói tudás nélkül, bármilyen témakörben egyszerűen és gyorsan építheted meg és népszerűsítheted saját weboldalad. A szenvedélyednek, életvitelednek, környezetednek, barátaidnak, munkádnak vagy hobbidnak szentelt portálodon a frissítéseid vonzó bemutatása révén közösségformáló erőként lehetsz jelen a hasonló érdeklődésűek körében!"

A 2010-es évekre sokat veszítettek népszerűségükből a hobbikkal foglalkozó honlapok, s a rajongói oldalak. Bár ma hivatalos weblap nélkül egyetlen cég, vállalkozás sem élhet meg, azonban az egyének által szerkesztett honlapok helyét a blogok vették át. Az interneten bármilyen téma megtalálja az olvasóját. Minden érdeklődési körről és minden hobbiról írnak már blogot, s a hasonló témájú blogok kapcsolatrendszereket alkotnak. Weblap szerkesztés helyett blogbejegyzések, fórumok helyett pedig kommentelés tartja össze az online szubkultúrákat.

A rétegkultúrák értelemszerűen megtalálták helyüket a közösségi oldalakon, s különösen a Tumblr-en, amely mikroblogként kombinálja a blogok és közösségi oldalak tulajdonságait. A Wikipédia leírása szerint a Tumblr felületén "szövegeket, fényképeket, videókat, linkeket, idézeteket és hangfelvételeket lehet megosztani egy rövid blogon keresztül." A YouTube videómegosztó szintén olyan felület, ahol bármilyen téma megtalálja a közönségét, így helyet biztosít nemcsak minden zenei irányzatnak és az ezeken alapuló szubkultúráknak, hanem a filmrajongóknak, a gamereknek vagy akár a könyves rétegkultúráknak is.

Ha már az olvasók szubkultúrájáról van szó, akkor meg kell említenünk, hogy számukra egyéni közösségi oldalak is létrejöttek, ilyen például a Goodreads vagy annak magyar verziója a moly.hu.