Hálózati ismeretek I.

A web 1.0 és a web 2.0

Ormándi Dorina, 2016. tavasz

Előzmények

A webet Tim Berners-Lee mutatta be a nagyközönségnek 1989 végén. Eredetileg a javaslat a CERN-ben dolgozók közötti hatékonyabb kommunikáció miatt készült el, de hamar rájött, hogy ez világszinten is hasznos alkalmazás lehet. Az elős működő hipertext szolgáltatás el is készült 1990-ben, amely létrejöttében Robert Cailliau segített. A World Wide Web egy olyan rendszer, amely hipertext dokumentumokat köt össze az internet segítségével. A web hiperlinkekkel, és URL-ekkel összekötött dokumentumok és más adatforrások összessége. Ezek alapján egy böngésző segítségével megjeleníthetünk weboldalakat, amelyek képeket, videókat, szöveget tartalmaznak, ezek között pedig hiperlinkek segítségével navigál.

Web 1.0

A web 1.0 inkább reprezentációs szereppel rendelkezett, legfontosabb az online jelenlét. Kizárólag olvasni lehetett és csak statikus oldalakat foglalt magában, ezek a HTML oldalak ritkán frissültek, nem volt még olyan web konzol, amely az adatok dinamikus változását eredményezte volna. A tartalmat manuálisan lehetett csak frissíteni, tehát a HTML kódot kellett átformálni, majd ismét publikálni. A lényeg, hogy a közölt információk bárhonnan, bármikor, bárki számára elérhetőek voltak. Ezeket a website-okat csak emberek tudták megérteni, gépek számára kompatibilis tartalom még nem létezett. Kevés interakció volt a weboldalak és a felhasználók között. Cégek és magánszemélyek esetén egyfajta bemutatkozás, tájékoztató jelleggel bíró oldalakat értünk ez alatt. Megjelennek továbbá a híroldalak, ami a nyomtatott sajtó online leképezését jelentik. A web 1.0 időszakában készült weboldalak a HTML kódnyelvet alkalmazták. Az alkalmazott technológiák között a HTML mellett a HTTP és az URL protokollok szerepeltek.

Web 2.0

A web 2.0 az előzmény ún. kiterjesztése, amely már a felhasználók által létrehozott tartalmakról szól, közösségi cselekvéssé lép elő. A web 2.0 kifejezést Tim O?Reilly nevéhez kötik, azonban először Dale Dougherty alkotta meg a fogalmat és határozta meg azt. A web 2.0 O?Reilly meghatározása szerint egy üzleti lehetőség a számítástechnikában, hiszen új platformként jelentkezett az információátadásban. A web 2.0 már az írható és olvasható web, amelyet a felhasználók szerkesztenek, a kommunikáció pedig már kétirányúvá válik, ahol az emberek sokkal több interakcióban részesülnek, kevesebb szabályozás keretében. A web 2.0 nagy előnye, hogy támogatja az együttműködést az emberek között és elősegíti a kollektív intelligencia fejlesztését. A fő szolgáltatások és technológiák a blogok, az RSS, a wiki-k, a tag-ek és a folkszonómiák (nem rendezett adathalmazok tag-ekkel, címkékkel való ellátása és ezáltali rendszerezése). A közösségi oldalak megjelenése minőségi változást jelentett. Egyre népszerűbbek a blogok, mikroblogok, amelyeket bárki használhat, többségüket ingyenesen és megoszthatja a világgal gondolatai. A közösségi oldalak segítségével az emberek könnyedén megoszthatják élményeiket, tapasztalataikat barátaikkal, családtagjaikkal, ismerőseikkel az interneten keresztül. A web 2.0 különlegessége a felhasználók aktív részvételében rejlik, abban, hogy megvalósult a valós időben létrejövő kommunikáció. A fejlődés maga nem technikai jellegű, sokkal inkább a felhasználói szokások megváltozását jelenti.

Napjainkban

A webet és az internetet napjainkban több milliárd ember használja nap, mint nap, így egyszerűen belátható, hogy az internetes tartalmak növekedése az utóbbi évtized folyamán drasztikusan megnőtt. A legnagyobb népszerűségnek a közösségi oldalak, az online videószolgáltatók és a blogok örvendenek. A Facebook jelenleg 1.59 milliárd felhasználóval rendelkezik. A vállalatnak több másik alkalmazása is van, amelyek több százmillió felhasználót számlálnak. Ezek az alkalmazások a WhatsApp, a Messenger és az Instagram. További jelentős résztvevők a Twitter, amelynek havonta 310 millió aktív felhasználója van, illetve a Youtube videómegosztó site, amely havi 1 milliárd nézőt számlál.

Egyre népszerűbbek a felhő alapú szolgáltatások, mint például a Google Drive, a Dropbox, az iCloud, a One Drive, vagy a Box. A felhő alapú szolgáltatások legfontosabb tulajdonság, hogy több eszközön is ugyanazokat a tartalmakat tudjuk elérni, így nem vagyunk rászorulva, hogy mindenhol egyetlen eszközt használjuk. Ezeknek a szolgáltatásoknak legtöbbje meghatározott gigabájt tárhely után fizetős, azonban vannak teljesen ingyenesek is. Az ingyenesség kisebb vállalatok esetén nem éppen kifizetődő. 2013-ban a Blip nevű videómegosztó portál, a bevételek hiánya miatt szinte minden feltöltött tartalmat törölt, és csak a legjövedelmezőbb, prémium sorozatokat szolgáltató csatornákat hagyta meg az oldalon. A legnagyobb kárt olyan magánszemélyek szenvedték el, akiknek sok videót tartalmazó csatornái voltak és nem tudták időben megmenti tartalmaikat. Aktivisták szerint az ilyen lépések csorbítják az emberiség digitális történelmét. Az Archiveteam.org nevű szervezet pnt azon munkálkodik, hogy ilyen esetekben megmentsék azokat a tartalmakat, amiket bizonyos időn belül törölnek a szolgáltatók, ám a Blip esetében is csak a kitűzött cél csekély részét voltak képesek időben lemásolni.

Az évek során a platformok is átalakultak. 2014-től figyelhető meg az a tendencia, hogy a médiafogyasztás a mobiltelefonokon rohamosan megnövekedett, míg a pc-ken, televíziókon ez egy ponton megállt vagy csökkenni kezdett. Az új eszközök megjelenése, a tabletek, okostévék, valamint okosórák megjelenésével, az internettel összekötött pc-k aránya már csökkent, hiszen a sokan rendelkeznek már ezekkel az eszközökkel, így mindennapi életük során inkább azokat használják az online jelenlétük során. Manapság már egyáltalán nem ritka, hogy valaki a televízióján internetezik vagy a telefonján néz televíziós adásokat, ezekre remek lehetőséget nyújtanak az Apple és a Google termékei is (Apple TV, Chromecast). A következő lépcsőfok már az okos otthonok lesznek, hiszen már létezik telefonról vezérelt termosztát, hűtő, valamint az autókba is operációs rendszereket telepítenek. Hamarosan tehát megvalósulhat az a régi álom, amelyet csak a „dolgok internetjeként” (internet of things) emlegetnek.

A web 2.0 következő nagy vívmánya a stream, amelyen mind zenéket, mind videókat egyaránt lehet valós időben lejátszani. A streaming szolgáltatások napjainkban legnépszerűbb alkalmazása a Spotify, amely több milliónyi zeneszámot tesz elérhetővé felhasználói számára, ingyenes és fizetős formában is. Ezen kívül még pár évvel korábban meghatározó szereplő volt a Soundcloud és a Last.fm, amelyek közösségi oldalként is működtek, hiszen ismerőseinkkel megoszthattuk egy-egy előadó albumait és fórumokon vitathattuk meg, hogy mi tetszik és mi nem. Jelen van még a francia Deezer és az amerikai Tidal is, ám ezek népszerűsége nem akkora, mint a Spotify-é. A múlt évben indította el zenestreamelő alkalamzását az Apple, Apple Music néven. Az iPhone felhasználók nagy hányada használja ezt a szolgálatást, azonban ennek is vannak hátulütői, mint például az a funkció, hogy az alkalmazás a bejelentkezéskor átvizsgálja a számítógépen vagy telefonon tárolt zenéket és ha egyezés van, akkor azokat törli, illetve ha nincs egyezés az adatbázisa és a gépen tárolt fájlok között, akkor azokat előbb átmásolja az adatbázisba, majd csak ezután törli a felhasználó eszközéről. Legutóbb egy zeneszerző 122 gigabájtnyi saját szerzeményét és ritka felvételeit „lopta el” a cég, ám a felhasználó feltételek értelmében az Apple-t semmilyen felelősség nem terheli.

A videó stream is elég elterjedt, elég, ha csak a Youtube-ra gondolunk, de több millió olyan videó streaming oldal is létezik, ahol sorozatokat nézhetünk online, azonban ezek túlnyomó része illegális, tehát az oldal látogatói semmit sem fizetnek a tartalomért. Ennek egyik jól működő ellenpéldája a Netflix nevű amerikai oldal és alkalmazás, amelyen havidíj fejében bármely sorozatot megnézhetünk, amely a repertoárban szerepel, kiváló minőségben. Ez a szolgáltatás most már Magyarországon is elérhető, már havi 10 eurós előfizetési díjért több tucat sorozat közül lehet válogatni. Hátulütője, hogy egyelőre még csak angol nyelven és angol felirattal nézhetők a sorozatok, amely sok embernek nem tetszik, ezért nem is fizetnek elő.

Médiakutatók már előrevetítették a web 3.0-át, amely a jelentésalapú webet foglalja magában. A jelentésalapú szolgáltatásoknak már ma is hatalmas a szerepük, hiszen összekapcsolják, és egymáshoz közel viszik az információs halmazokat. Ezek a technológiák elősegítik, hogy több szolgáltatás érjünk el egy helyen és ne kelljen az különböző weboldalak között ugrálva keresgélnünk az információkat.

Összefoglalva a web és az internet az 1990-es évektől nézve hatalmas változásokon és fejlődésen esett át. Az eleinte még csak olvasható, ritkán frissülő oldalak szépen lassan interaktív, a felhasználókkal kommunikáló, dinamikusan frissül weboldalakká alakultak át. Megnőtt az interneten szocializálódó emberek száma, a tömegkommunikáció legmeghatározóbb szereplőjévé lépett előtt maga az internet. Mivel a Föld lakosságának csak nagyjából fele használja naponta az internetet, ezért a növekedés egyelőre még nem végleges, sokkal több felhasználó kapcsolódik be az elkövetkezendő években a web és az internet hatalmas világába.