Hálózati ismeretek I.

CMS - a hipertext vége - adatbázis alapú webes tartalomkezelők

Szabó Gábor Zoltán, 2016. tavasz

Bevezetés

"A tartalomfogyasztás új korszakát éljük." 1

Nap mint nap rengeteg új információhoz jutunk különböző általános vagy tematikus portálokon, hírportálokon, vagy épp a Facebookon keresztül. Azonban belegondoltunk valaha is, mi áll ezek mögött az adott szerkesztőségen, cégen kívül, azon felül, hogy sokszor már mi magunk is tartalomgyártóvá válunk? Napjaink "webkettes" oldalait már kivétel nélkül különböző tartalomkezelő rendszerek (content management system, CMS), "oldalmotorok" hajtják, ahogy ezzel a kifejezéssel sokszor élni szoktak. De mik is ezek a tartalomkezelő rendszerek, és miért van szükségünk rájuk?

Tartalomkezelő rendszerek

A tartalomkezelő rendszerek olyan számítógépes alkalmazások, amelyek lehetővé teszik digitális tartalom ("kontent") előállítását és módosítását egy közös kollaboratív felületen az abban résztvevő személyek számára. Ezen rendszereknek egyik specifikusabb típusa, amelyről a dolgozatunkban szó lesz, a WCMS (web content management system), azaz a webtartalom-kezelő rendszerek, amik legelterjedtebben MySQL (adatbázis-kezelő) és PHP (szkriptnyelv) alapokra épülnek, de gyakoriak még a csak és kizárólag Java és Python alapú rendszerek is. 2

Hogy miért is fontos számunkra ezeknek az ismerete? Leendő könyvtárosként előnyt jelenthet 3, ha megfelelő, naprakész, esetleges még bővebb, mélyebb kiegészítő tudással is rendelkezünk a témákról, hiszen ma már nem ritka az sem, ha egy könyvtárosnak weboldalkészítésre/web-fejlesztésre kell adnia a fejét...

Most, hogy megismertük a CMS fogalmát, tekintsük végig az aktuális fejleményeket, a mai trendeket ebben a témakörben.

Aktuális körkép

Egyes tartalomkezelő rendszerek használati statisztikái és piaci részesedése a W3Techs 2016. április 25-i adatai alapján

Kezdjük a WordPress-Joomla-Drupal "szentháromsággal". Azért is neveztem el így őket, mert általánosságban véve ez a három legismertebb, leginkább használt CMS, amit a W3Techs statisztikái csak igazolni tudnak. A továbbiakban ezek után, szó lesz érintőlegesen, listaszerűen még más, többé-kevésbé ismert, különböző felhasználási célú tartalomkezelő rendszerekről is.

Drupal

Ingyenes, nyílt forráskódú, a három közül talán a legszélesebb felhasználási körrel rendelkező CMS. A Drupallal képesek lehetünk rendkívül komplex weboldalak kiépítésére is, de ennek velejárója, hogy nem árt hozzá egy bizonyos szintű programozási ismeret, szakértelem, tapasztalat, és kellő elhatározás a szoftver kitanulására, habár ezt minden egyes kiadással próbálják a fejlesztők ellensúlyozni, az alkalmazást egyre könnyebben használhatóvá tenni.

Rendkívül fejlett taxonómiai rendszerrel rendelkezik, és komplex tartalom címkézésére, kategórizálására képes.

Olyan nevek fűzödnek többek között a Drupalhoz, mint a The Economist, Fox, NBC, az ausztrál kormány, Fehér Ház, a Minnesotai Egyetem, vagy a Stanford Egyetem.

Demó

Joomla

Ingyenes, nyílt forráskódú. Az arany középút a fejlesztő-orientált Drupal, és a felhasználóbarát Wordpress között. Viszonylag kevés erőfeszítéssel megtanulható a kezelése, megérthető a struktúrája, működése, a Joomla terminológiája. A Drupalhoz hasonlóan képes komplex weboldalak kiépítésére.

A Joomla referenciái között van például az eBay, ENSZ, Barnes & Noble, Peugeot, az Oklahomai Egyetem, a Harvard, az olasz kormány.

Demó

WordPress

A három közül a legszélesebb körben használt CMS, eredetileg blogplatformnak indult, ingyenes, nyílt forráskódú. Legnagyobb erőssége a bővíthetősége: számtalan sablon és bővítmény érhető el hozzá, amelyekkel a lehető legnagyobb mértékben testreszabhatjuk, kiegészíthetjük weboldalunkat, blogunkat.

A kezeléséhez különösebb technikai tudás nem szükségeltetik, web-fejlesztőknek is jól fejleszthető.

A WordPresset használja többek között az ELTE Online, a Sony Music, a Walt Disney, a New York Times, BBC America, Mercedes-Benz, vagy például a Fortune.

Demó

További tartalomkezelő rendszerek, a teljesség igénye nélkül:

Általános felhasználási célú CMS: