Hálózati ismeretek I.

MEK

Magyarországon 1991-ben vált elérhetővé az internet, néhány év múlva már több mint 100 magyar weblap volt elérhető. Az IIF 1993-as gopher-pályázat eredményeként gyorsan felálló hazai gopher rendszerekkel és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal (FTP, WWW, Listserver) való kísérletek folyamán világossá vált az a tény, hogy szükség van értékes információkat tartalmazó, digitális, magyar nyelvű szöveges dokumentumokra, amihez meg kell tervezni egy szervezési elvet, amivel gyorsan és könnyen kezelhetőek, tárolhatóak, megtalálhatóak és elérhetőek az anyagok.
1994 tavaszán született meg az elhatározás a MEK megalapítására, így Drótos László és Moldován István lelkes könyvtárosok egy levelező listát hoztak létre (MEK-L@tulibb.kkt.bme.hu, később MEK-L@huearn.sztaki.hu), amin ajánlásokat és ötleteket gyűjtöttek a projekt elindításához. Ezzel párhuzamosan jött létre a Miskolci Egyetem és a BKE gopherein, teszt gyűjtemények. 1995-ben Kokas Károly irányításával a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program felkarolta és elindította a MEK szolgáltatás építését a gopher.mek.iif.hu címen. Végül 1996-ban elérhetővé vált a weben a mek.iif.hu.
1999. szeptemberében az Országos Széchényi Könyvtár gondozásába került a projekt, így létrehoztak egy (kezdetben) két fős önálló osztályt. Ugyanebben az évben indult a kezdeményezés egy közhasznú egyesület létrehozására, hogy támogassák a MEK-et. Az egyesületet 2000-ben jegyezték be a nyilvántartásba Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület néven. Ezen év folyamán a MEK alapításában szerepet játszó Drótos László, Moldován István és Kokas Károly Kalmár-díjat kaptak.

1996-2002-ig sok önkéntes munkájának köszönhetően több mint négyezerre gyarapodott a digitális dokumentumok száma, az oldal pedig 60-70 ezer látogatót számlált havonta, valamint kialakult a jelenleg is meghatározott gyűjtőkör.
2001-ben sok fejlesztés után saját szerveren, egy új rendszerben, a jelenleg is használt címen a mek.oszk.hu-n indult a program. Ezzel párhuzamosan kezdték meg az Elektronikus Periodika Archívum kiépítését. 2004-ben megjelent a VMEK nevű egyszerűsített felületű honlap. 2007-ben pedig egy újabb külön gyűjtemény indult, Digitális Képarchívum néven. Illetve júliusban felkerült az öt ezredik dokumentum (válogatás Kossuth Lajos munkáiból) a portálra. 2008 novemberétől a MEK gyűjteményének nagy része az Európai Digitális Könyvtáron keresztül is elérhetővé vált. Valamint ebben az évben Drótos László és Moldován István megkapta az eFesival életműdíját. 2012-re mobil verzió is készült az m.mek.oszk.hu címen.

„A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjtjük továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is.”
A gyűjtőkör pontosan megfogalmazza, hogy a rendelkezésre bocsátást biztosítja. A gyűjtőkörbe kerülő dokumentumok minőség-ellenőrzésen esnek át. A digitalizálás nagyon drága folyamat ezért a válogatni kell a rengetek rendelkezésre álló könyvállományból, ezek a felhasználók számára egyfajta minőség garanciát jelentenek.

A gyűjtemény többféle forrásnak köszönhetően gyarapszik, elsősorban az OSZK olyan dokumentumokat digitalizál, aminek már elévültek a szerzői jogai. Azonban érkeznek könyvek egyenesen a szerzőktől és a kiadóktól is, illetve az OSZK Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Program keretében elkészült szövegeket is szolgáltatják. A fejlesztéshez és az állomány növeléshez bárki „felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken levő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében.”

Az oldalon több formátumban is vannak dokumentumok HTML, Word, RTF, PDF, PRC, EPUB, DJVu, LIT, XML, MP3, stb. A széles választékból látszik, hogy mind számítógépes olvasásra, mind e-könyves olvasásra alkalmasak, könnyen kezelhetőek. Ami szintén felhasználóbarát, hogy a letöltési szám nincs korlátozva.

Mint az fentebb olvasható a MEK-hez tartozik az Elektronikus Periodika Adatbázis (EPA), a Magyar Digitális Képkönyvtár, valamint a Digitális Képarchívum (DKA). Az EPA oldalán elektronikus újságok, folyóiratok érhetőek el. A Magyar Digitális Könyvtár olyan fotó- és képgyűjtemény, ami az OSZK irányításával és további 48 magyar könyvtár részvételével jött létre 2008-2009-ben. Gyűjtőkörébe tartoznak az OSZK őrzött képanyagai, illetve más gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra). A válogatás elsősorban az oktatást, a tudományos és kulturális kutatást szolgálja. „A könyvtárakban őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtésével és szolgáltatásával a felhasználók áttekintést kapnak a gyűjteményekben található értékekről, és szabadon felhasználhatják azokat tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. A haszonszerzési célú felhasználáshoz az őrzőkönyvtár engedélyét kell kérni. A képkönyvtár használatát metakereső segíti, mely a projektben részt vevő számos hazai és határon túli intézményi partner képállományában nyújt sokszínű keresési lehetőséget.” A DKA létrejöttének a célja, hogy egy sokféle tartalmú, nagy felbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjteménybe foglalja, a több forrásból származó állóképeket, animációkat és mozgóképeket. Egy részük a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmaza. Így kereshetővé válnak egyes művek fotói, illusztrációi, egy-egy dokumentum külön részei.

A MEK folyamatosan frissülő és részletes, bárki által elérhető statisztikákat is elérhetővé tesz az projekttel kapcsolatban. Így könnyen tájékozódhatunk például arról, melyik kötetet töltötték le a legtöbben, hányan látogatják naponta az oldalt, mekkora állomány áll a felhasználók rendelkezésére. Jelenleg a MEK feltöltött dokumentumainak száma összesen 16.440, amiből 15.379 darab magyar nyelvű. A látogatottsági szám pedig 2009. október óta már hét millió fölött van. (2017.05.09.)

GUTENBERG PROJECT

Sokan az elektronikus könyvek atyjának tartják a Gutenberg Project megalkotóját Michael Stern Hart-ot (1947-2011). Anyja kódfejtő volt a II. világháború alatt, majd az University of Illionis tanáraként dolgozott. Hart is ott tanult, az ottani kutatólaborban kapott operátori hozzáférést bátyjának operátor barátjától. A laborban egy Xerox Sigma V állt a rendelkezésére, amihez gyakorlatilag korlátlan hozzáférési idő állt rendelkezésére, ami akkoriban hatalmas dolog volt. Hart ennek az értéknek a tudatában elhivatottan dolgozott, hogy alkalmassá tegye a számítástechnikát és a hálózati kapcsolatokat az írásos kultúra terjesztésére. Önkéntes alapon a nyomtatott művek digitalizálásába és archiválásába fogott. Célja, hogy az elektronikus könyvek készítését és terjesztését támogassa. Úgy gondolta, hogy a legnagyobb értéket nem a számításokkal, hanem a könyvtárban őrzött tudás tárolásával, szolgáltatásával és keresésével lehet elérni.

Ezekkel az elvekkel és gondolatokkal indult a Gutenberg Project 1971. július negyedikén. Az első szöveg a United States Declaration of Independence (Függetlenségi Nyilatkozat) volt. 1972-ben megjelent a második digitalizált mű a The United States Bill of Rights. 1989. augusztusában a már a tízedik könyvnél tartott a munka, ami a King James Biblia volt. A projekt rendkívül sikeres volt, a kezdeti szövegek után 1997-ben már az ezredik művet az Isteni Színjátékot digitalizálták. 1989 és 1997 között havonta átlagban 30-40 kötetet dolgoztak fel, ami 2002-re havi 100 kötetre nőtt, majd 2007-re már havi 338-ra emelkedett. 1997 óta angol nyelv mellett idegen nyelvűeket is tartalmaz, 2003 óta pedig szöveges dokumentumok mellett hangos könyveket, kottákat és hangfelvételeket is gyűjt. Szinte bármilyen internetes hozzáféréssel rendelkező eszköz képes megjeleníteni. Hart és társai három részre különítették a tartalmakat: a könnyű irodalom (pl.: Alice Csodaországban, Pán Péter), a komoly irodalom (pl.: Shakespeare művei, Biblia), illetve a referencia irodalom (enciklopédiák, szótárak).

Az adatbázisban elsődlegesen olyan szövegeket raknak, amit nagy valószínűséggel sokan keresnek majd. Kifejezetten Public Domain (PD) alatt elérhető műveket dolgoznak fel, és követik a frissülő PD licensz listát. A szöveges fájlok „plain vanilla ASC” kódolásban vannak tárolva, vagyis semmilyen speciális karaktert vagy formázást nem tartalmaznak. Mivel a fő cél nem a filológiai pontosság, hanem hogy minél több és keresett teljes szövegek legyen elérhetőek, ezért előfordulhatnak benne apró központozási hibák, mint például a vessző kihagyások.

Letölthető dokumentumok képekkel és képek nélkül is megtalálhatóak, többek között HTML, EPUB és Kindle formátumokban, korlátlan letöltéssel. A művek száma összesen 54.616. (2017.05.09.)