A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Gutenberg Project
Történeti áttekintése és összehasonlítása
(Készítette: Nagy Bence Ádám, 2017. tavasz)
A gutenberg project Michael Stern Hart nevéhez kötődik, akit az elektronikus könyvek atyjának is tartanak. 1971.Július 4-én közzéteszi az amerikai függetlenségi nyilatkozat digitális verzióját. Ezzel el is indítja a programot. Hart célja az volt, hogy az elektronikus könyvek készítését és terjesztését támogassa és így alkalmassá tegye a számítástechnikát és a hálózati kapcsolatokat az írásos kultúra elérésére, éppen ezért önkéntes alapon kezdte el a nyomtatott könyveknek a digitalizálását.
Hart szigorú szabályokat állított fel annak érdekében, hogy a project által gondozott szövegek minél szélesebb körben terjedhessenek.
Pontokba szedve.
1. Az adatbázisban eltárolt tartalmak fő célja a másolás, illetve a hozzáférés. Éppen ezért Public Domain (közkincs) alatt elérhető műveket töltenek fel.
2. Egyszerű szöveges fájlokat készítenek, amik a "Plain vanilla ASCII" kódolásban vannak. Ez azt jelenti, hogy semmiféle speciális karakter vagy formázási eljárást nem alkalmaznak.
3. A gyűjtések elsődleges célja az olvasás segítése, s nem a szövegek filológiai pontossága. Ennek a lényege, hogy csak teljes szövegeket tesznek fel.
4. Elsősorban olyan szövegeket gyűjtenek melyeket az emberek valószínűleg nagy számban fognak használni.
Michael Hart Mission statement
Hart és kollégái három fő területet különítettek el.
1. Könnyű irodalom: ezek a mesék
2. Komoly irodalom: Biblia stb..
3. Referencia irodalom: Szótárak, Enciklopédiák
A project a kezdetektől sikeres volt és mára az emberiség legnagyobb digitális gyűjteményévé vált.
2003-tól például már hangoskönyveket is gyűjt, és igyekeznek mindent univerzálisra tervezni, tehát hogy minden eszközön használható legyen. Továbbá a gépi fordítási lehetőségeket is fejlesztik.
Jelenleg több mint 53-ezer ingyenes könyvet szolgáltat.
Előnyei
A Gutenberg project egy teljesen önkéntesek által üzemeltetett rendszer. Mivel elsősorban angol nyelvű tartalmakat szolgáltat, jóval többen támogatják.
Több formátum is van ami megkönnyíti a tartalmak sokszorosítását. Emellett ismeri a felhő alkalmazást.
Arra törekszik ,hogy minden egy helyen legyen.
1994-ben alapította Drótos László, Kokas Károly, és Moldován István.
A kezdeményezést nemsokára felkarolta a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program (NIIF) így 1995-ben elkezdődhetett egy központi gopher szerveren a szolgáltatás építése.
Gopher technológia: Az elektronikus dokumentumok keresésére és szolgáltatására kifejlesztett internetes protokoll.
Nemzeti Infrastruktúra Program
A magyarországi kutatás-oktatás-közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását tűzte ki célul az Információs Infrastruktúra Fejlesztési(IIF) program, amely 1986-ban indult. A programot az MTA és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezte.
Az IIF program öt év után a 90-es évektől Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programként folytatódott.
A weben 1996-ban jelent meg a MEK (ezt úgy is hívták ,hogy Mek 1.0), amely több mint 4 ezer dokumentumot gyűjtött ösze. A forgalma pedig havi 50-60 ezer látogató volt. Ezzel az volt a gond ,hogy a rendszernek a file-archívum struktúráját nem ilyen méretekre tervezték.
1999 őszén az OSZK pénzügyi, szakmai és szervezeti támogatást adott az Elektronikus Könyvtárnak. Ezzel egyidőben a könyvtár befogadja a projectet és megalapítják a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesületet.
2000-ben kezdődött el a MEK 2.0-ás verziójának a fejlesztése, aminek célja egy több tízezer darabos gyűjteménnyel rendelkező, korszerű, szabványos és könnyebben használható digitális könyvtár felépítése volt.
A fejlesztés először lassan haladt, mert meg kellett teremteni hozzá a technikai feltételeket, továbbá a kapott pénz is kevésnek bizonyult, mivel amíg nem állt fel az új rendszer a régit is ebből kellett fenntartani.
2001-re készült el a jelenleg is ismert verziója és kiegészült az elektronikus Periodika Archívummal. Ez után 2007-ben kiegészült a Digitális Képarchívummal.
A MEK Gyűjtőköre
A MEK elsősorban az oktatási és a tudományos szférát, valamint az otthoni internet használókat és a magyar kultúra iránt érdeklődő külföldieket célozza. Ennek megfelelően igyekszik szolgáltatni a kötelező és az ajánlott irodalmat, jegyzeteket, és a tankönyveket valamint a nemzeti kulturális örökségnek azokat a darabjait, melyeknek megléte jogosan elvárható egy az OSZK neve alatt működő digitális archívumtól.
A Mek 2.0-ba csak olyan dokumentumok kerülhetnek amelyek egy hagyományos könyvtár polcaira is felkerülhetnek, továbbá csakis azok a könyvek amelyek copyright jogai tisztázottak.
Jövőbeni fejlesztések
Mek Kritika(a kiemelkedőbb felhasználói vélemények alapján)
Szerteágazó keresés
Miért nincsen minden dokumentum egy helyen?
Ha már több letöltési formátum is jelölve van ,miért nem teszik fel azonnal?
Nem mindig ellenőrzik a dokumentum minőségét és tartalmát.