Hálózati ismeretek I. - 2016-17. II. félév

Az Index.hu története

Készítette: Sugár Márta

Előzmények:

A mai internet ősének tekintett ARPAnet 1969-ben jelent meg, és jó ideig csak az Egyesült Államokban tette lehetővé, hogy összekapcsolódjanak a számítógépek és a hálózatok.Európa is csak fokozatosan kezdte el használni a rendszert. A magyarországi történet kezdete 1974-re tehető: ekkor kezdtek a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül, a SZTAKI-ban (Számítástecnikai és Automatizálási Kutatóintézet) hálózati kutatásokkal foglalkozni. A magyar kutatói közösség 1991-ben tudott kapcsolódni az Internetre, 1994 végére már 420 intézmény csatlakozott hozzá és naponta már körülbelül 1000 levelet továbbítottak a magyarországi hálózaton.

Politika CD-rom

Ez volt az első multimédiás CD-rom Magyarországon. Nyírő András még TMB -ösztöndíjas korában Szakadát Istvánnal és Kelemen Gáborral együtt volt társszerzője az 1989-ben megjelent, Politika című lexikonnak, amely a kommunista (majd szocialista) állampárt politikai bizottságainak történetét dolgozza fel 1944-től 1989-ig, korabeli napilapok, könyvtárakban, levéltárakban hozzáférhető források alapján. A könyv megjelenése lekéste az utolsó MSZMP-kongresszust (1989), így nem keltett feltűnést, viszont a teljes anyag megmaradt számítógépes formában. Ennek alapján 1992-ben Nyírő András és Szakadát István készítette ezt a multimédiás anyagot, amely már kereshető volt és hiperhivatkozásokat is tartalmazott. Az MSZMP PB és KB tagjainak fényképeiből, életrajzaiból, plakátokból állt, sőt korabeli mozgóképfelvételei is megtalálhatóak voltak benne. Az Aula Kiadó 300 példányban adta ki és nagy sajtóvisszhangot kapott.

ABCD CD-rom

A szerzők nem sokkal később megkeresték Gerényi Gábort egy rendszeresen megjelenő CD-ROM-magazin ötletével. Ehhez a mintát az amerikai Nautilus CD Magazine szolgáltatta. Ez egy olyan periodika volt, amelyben egy közös, újságszerű felületről voltak elérhetőek szövegek, képek, zene, programok, játékok, adatbázisok és egyebek. Az ötlet megszületett, már csak a kiadót/finanszírozót kellett megtalálni. Ekkor került a képbe az amerikai IDG magyarországi leányvállalata, az IDG Magyarország amely számítástechnikai újságokat és könyveket adott ki. Eddigre Nyírő András már maga köré szervezte csapatát: hangtechnika:Gerényi Gábor, grafika: Yasar Meral, informatika: Barczi Imre, internet:Kelemen Gábor, újságírás (beugróként):Uj Péter.
A próbaszámot 1994 májusában adták ki. Az ABCD-magazin ezután negyedévenként jelent meg, és 10 számot ért meg 1996 végéig.

1995 nyarán az internet kezdett már az egyének számára is elérhetővé válni, és Nyírő, aki mindig jól látta, hogy miben rejlenek lehetőségek, év végéig Bíró Istvántól, az IDG Hungary vezetőjétől kétszázezer forintos költségkeretet szerzett egy internetes lapra, amelynek a neve egy balatoni hétvége után (internet, tó, nettó) iNteRNeTTo ("iNteRNeTTo - így írtuk mindenhol a nevet, mert így bármilyen környezetben jelenik meg, a kis- és nagybetűk viszonya olyan erős vizuális hatást kelt, mintha a szöveg maga grafikus logó lenne"-Gerényi Gábor) lett. Ez a név végül remek választásnak bizonyult, hiszen a felhasználók évekig az Internettóval azonosították az internetet.

Internetto.hu

Eleinte az ABCD és az Internetto ügyei összefolytak, mindkettőt Nyírő irányította és ugyanaz a csapat készítette. 1995 végére a két ősalapító: Szakadát és Nyírő, a köztük kialakult ellentétek miatt úgy döntöttek, hogy az ABCD-t Szakadát viszi tovább, az Internetto-t Nyírő. Az Internetto.hu az első internetes portál volt Magyarországon. A kezdő csapathoz (Nyírő András, Barczi Imre, Gerényi Gábor, Kelemen Gábor és Uj Péter) hamarosan többen is csatlakoztak: Kéki Balázs, Kiss Bori, Bodoky Tamás, Harajda András, Nemes Dániel, az irodalmi rovat (Bábeli könyvtár) vezetőjeként pedig Horváth Iván.
Barczi Imre ötlete nyomán ingyenesen előfizethető heti hírlevelet indítottak: hetente küldték ki az aktualitásokat. Jellemző újdonságok voltak például az OlvÍr rovat, amely az olvasói leveleknek adott teret, a magyar nyelvű cyber szlengszótár, a Zsargon (amelynek szavait a felhasználók küldték be), vagy Mihancsik Zsófia rovata: a Hét kérdése. Az Internetto élőben közvetített a Diákszigetről (később Sziget), a képes interjúkat és riportokat pedig mobiltelefonról töltötték fel. Megszületett a Törzsasztal, az első magyarországi internetes fórum, amely azóta is működik.
1996-ban volt az Internet Expó, az első virtuális internetes világkiállítás. A magyar pavilon megnyitóját a Műcsarnokban tartották, az első egérkattintást maga az aktuális miniszterelnök, Horn Gyula tette meg.
Ugyanebben az évben nyáron a szerkesztőség Zamárdiban ünnepelte az egyéves fennállást. Ekkor készült Nyírő Andrásról ez a fotó:

Itt megjelent a Mediántól Hann Endre, és bejelentette, hogy az Internetto.hunak naponta átlag 2000 olvasója van.
1997-ben online interjúra hívták Horn Gyulát, ez nagy esemény volt akkoriban: az összes magyar internetező (kb. tízezren) ott tolongott volna a chatszobában, amit nem bírt az akkori szerver. Így végül a miniszterelnök papíron kapta a kérdéseket, amelyekre a válaszokat csak később gépelték be. Az iNteRNeTTo ezekkel a nehézségekkel együtt is sikernek könyvelhette el. Terjeszkedni kezdett: világszerte mutációk jöttek létre; Finnországban egy magyarul tudó finnek köszönhetően, Szegeden a helyi internetszolgáltató két munktatársa készítette helyi hírekből, New Yorkban pedig az odaszakadt Hargitai József - ez azért is volt hasznos, mert az Internetto így első kézből tudott exkluziív értesüléseket beszerezni, amelyeket a magyar sajtó forrásmegjelöléssel utánközölt. Természetesen tizenegynéhányan közvetítettek a Szigetről is.
1997-ben érkezett az Internetto-hoz Kőrösi Ákos, aki Barczi Imre és Gerényi Gábor évfolyamtársa volt egy évig az informatika szakon azzal, hogy internetes áruházat indítana, a haszon felét pedig átengedné.
Az 1998-as év egyik fontos eseménye a Matávval folytatott viták sorozata volt az internetezés díjairól. Mivel a Matáv az akkori piacon egyeduralkodó volt, nagyon magas díjakon szolgáltatott. A viták eredménye alapján az Internetto.hu "győzött", mert elérték, hogy a távközlési cég komoly kedvezményeket vezetett be: ez volt a híres százforintos kedvezmény. Ez azt jelentette, hogy éjszaka az internetes telefonhívások esetén csak száz forintig számolt a Matáv díjszámlálója, utána megállt, így egy százasért akár egész éjszaka lehett lógni a hálón (persze, csak ha nem szakadt meg az adatkapcsolat). Ugyancsak ezzel a témával kapcsolatos a Fehér Könyv-ami nevével ellentétben fekete volt, és adatokkal, ábrákkal bizonyította be Magyarország drámai lemaradásást az otthoni internethasználatot tekintve.

1998-ra az iNteRNeTTo volt a legnépszerűbb és egyben egyetlen hírportál Magyarországon. Tavasz végén megindult a befektetői érdeklődés, ekkor már nyolcezren olvasták naponta. Ugyancsak ez évben elhagyta a lapot Nyírővel való konfrontálódása miatt Mihancsik Zsófia és Bodoky Tamás.
1999 februárjában az MSZP kérésére közvetítették a pártkongresszust.Március utolsó napján pedig lezajlott az első magyarországi internetes tévéadás. Áprilisban az országgyűlési választásokat már percről-percre közvetítették
1999 májusában a kiadó IDG és a szerkesztőség közötti anyagi jellegű konfliktusok szakításhoz vezettek. A csapat az amerikai webportálok mintájára akarta fejleszteni a lapot, ezért Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter új céget alapított, az URL Consultingot. A cég 1999 áprilisában 15 millió forintos kivásárlási ajánlatot tett az IDG-nek. A következő szerkesztőségi ülésen Bíró István elbocsátotta az ajánlattevőket. Másnap az egész szerkesztőség felmondott és új online lap alapításáról döntöttek. A név azért is a már korábban felmerült Index lett, hogy legalább az 'In' megmaradjon az Internettóból. (Az iNteRNeTTo élete ekkor még nem ért véget, csak jóval később: 2002-ben az Index.hu Rt. egy barterügylet keretében megvásárolta az Internetto márkanevet és a hozzá kapcsolódó jogokat az akkori tulajdonostól, az Eurowebtől.)
Az Internetto.hu 1995 és 1999 között működött. Ez volt az első magyar nyelvű, hazai online újság, naponta frissülő hírekkel. 1998-ra már 8000 olvasója volt naponta, 1999-re pedig a leglátogatottabb internetes újsággá nőtte ki magát.

Origo
1998-ban indult a Matáv támogatásával az Origo, és vele egyidőben az Altavizsla keresőoldal, amellyel pár hónap múlva egyesült. 1999-ben felvásárolták a Freemail levelezőprogramot is, mert olyan oldalt akartak létrehozni, amelyben szerkesztett tartalom és egyéb szolgáltatások is megtalálhatóak. Példaként tekintettek a Yahoo-ra, az AOL-ra vagy az Altavistára (ez utóbbi keresőprogramját használta az Altavizsla).
Miután Barczi Imre összeveszett Nyírővel és a György Péter esztéta és Matáv-tanácsadó által szervezett, az Internettónál nagyságrendekkel nagyobb összegből gazdálkodó rivális portál, a MatávNet [origo] vezérkarában tűnt fel újra, a Magyar Narancstól 1996-ban megvált szerkesztők - Nádori Péter, Pohly Ferenc, Simó György és Weyer Balázs - társaságában. Az egykori Nyírő-csapatból ekkor már Szakadát és Kelemen is ott dolgozott.

Index.hu 1999-

Az 50 millió forintos törzstőkével alakult Index.hu Részvénytársaság első tulajdonosai az Inventrás Kőrösi Ákos és Szőllősi Gábor (75 %), az internettós Nyírő, Gerényi, Uj és Kéki Balázs technikai szerkesztő (10 %k), továbbá Braun Róbert történész, Reisz Attila, a Microsoft Magyarország közelmúltban leváltott ügyvezetője, valamint Kövér József és Edward Sanborn pénzügyi magánbefektetők. A cég vezetése egyre inkább üzleti alapúvá vált, ez nem tetszett Nyírőnek, aki végül 1999 decemberében elhagyta a céget. A főállású alkalmazottak száma majdnem 1 év alatt több, mint 50-re nőtt.
1999-ben az Index 100 milliós forgalom mellett nullszaldós lett. az év végére elfogyott a lendület:az Indexnek két riválissal is küzdenie kellett: az Internetto jóvaltöbb pénzzel gazdálkodhatott, mint előtte és a Matáv-Deutsche Telekom Origója pedig hivatalosan is piacvezetővé lépett elő (2000-ben csak a reklámköltségük eléri az egymilliárd forintot!)
2000 januárjára sikerült elérni, hogy Uj Péter megváljon Népszabadságos főállásától, és csak az Indexszel foglalkozzon. Ugyancsak elindult az első hazai webes mérőrendszer, a Medián Webaudit próbaüzeme, sőt: az Origót is sikerült rávenni, hogy ők is mérjék a látogatottságot - így szeptembertől már a közönség is követhette a két portál közötti versenyt.
A szerkezetet is átalakították, a hagyományos napilapok mintájára rovatokat hoztak létre. A logót is újraszabták :

régi:

új:

Az új lendület hatására a portál látogatottsága folyamatosan emelkedett, 2000 február-márciusra már túllépte a napi 40 ezres látogatószámot. Új befektetők is jelentkeztek, a legkedvezőbb ajánlatot a Német Befektetési RT kínálta, ezzel az egész Index.hu Rt piaci értéke kb. 3 milliárd forint lett.
2000 április elsején pedig beélesedett a lapmegújítás, benne a ma is használt füles menürendszerrel és a nagy jelentőségű cikkadatbázis (szerző, rovat, címke, dátum szerinti kereshetőséggel) elindításával:

A napi olvasók száma háromszorosára növekedett. Júliusban elindult az autós melléklet: a TotalCar.

Szintén 2000-ben indult az első internetes kvízjáték Vágó Istvánnal, az Átvágó. Ez nagyon hamar népszerű lett; 5-10 ezres látogatószámmal, de nehézséget jelentett a megfelelő mennyiségű kérdés adatbázisba kerülése. Vágó István ugyanis a tökéletes minőség érdekében ragaszkodott a személyes ellenőrzéshez, végül azonban nem ezért, hanem pénzhiány miatt kellett leállítani.

(Ezután rögtön színrelépett a Honfoglaló, ahol a felhasználók maguk írták a kérdéseket-válaszokat. Ez sokkal hatékonyabbnak bizonyult, néhány év múlva az Index százmilliós nagyságrendű összegért vásárolja majd meg.)
Az Index első országos popsztárjává Uhrin Benedek vált, akivel helyszíni riportot készítettek, majd a csúcsot az első Sziget-fellépés jelenti, ahol 4-5 ezer ember előtt hatalmas sikerrel lépett fel.

Egyébként a Sziget hivatalos honlapját abban az évben az Index.hu készítette, de az eredménnyel egyik fél sem volt elégedett. Viszont Sydney-be, a nyári olimpiára saját tudósítót küldtek. A kor nagy médiaeseménye volt a Médiahajó, ahol az Indexet díjazták az akkor bevezetett 'internetes újságok' kategóriájában, Uj Péter pedig internetes újságíróként nyert.
A 2000-es év második felében már az Index.hu Rt tőzsdei bevezetését akarták előkészíteni.
2001. második napján meghalt Zámbó Jimmy, a döbbent internetezők Indexet olvastak, a napi olvasószám pedig stabilan napi 100 ezer fölé nőtt.Már februárban látszottak a tőzsdei bevezetés nehézségei, fogyott a pénz. Az Indexnek eközben szépen bővült a vidéki hálózata (helyi Index-mellékleteket szerkesztettek)
2001 elején a hazai internetes tartalomszolgáltatók (köztük az Index és az Origo) létrehozták a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét (MTE), amelynek fő célja, hogy az internet szabályozásában a hangsúly az önszabályozáson legyen. Ezzel egyidőben etikai tartalomszolgáltatási kódexet készítettek. 2001 márciusában a világban nagy internetes recesszió következett be, így elszállt a tőzsdei indítás lehetősége is, az Index.hu válságba került.
2002 márciusában a Wallis Rt nyújtott mentőövet:170 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, és 31 %-os részesedést szerzett.
2002 februárjában a mérleg nullszaldóba billent, majd tavasztól működési nyereség is mutatkozott.
2003 tavaszára megnőtt a látogatottság, az egyedi látogatók száma százezer, a napi oldalletöltéseké pedig hárommillió körül volt. Ebben az évben Tóta W. Árpád Pulitzer-emlékdíjat kapott internetes újságírás kategórában. Az Index népszerűsége tovább növekedett: bár 2003 májusában második volt az Origo mögött, de a VOLTfolió kulturális médiadíj-pályázat több kategóriájában is elnyert díjakat.
2005-ben a vállalatot Nobilis Kristóf cége a Sydinvest Kft. (2007 januárjától Közép-Európai Média és Kiadó Szolgáltató Zrt. angolul:Central European Media & Publishing, CEMP) – vásárolta meg 100%-ban. Ekkoriban a lapot naponta több, mint 400 ezer olvasó látogatja, ebből 60 ezret tesznek ki a fórumlátogatók.
2006 második félévétől a cégforma zártkörő részvénytársaság lett (Index.hu Zrt). Ugyancsak ebben az évben kapja meg a főszerkesztő, Uj Péter a Pulitzer-emlékdíjat publicisztika kategóriában.
2007 januárjában a Medián mérése szerint a lapnak kb. 350 ezer a napi egyedi látogatottsága.
2007 júliusában az Index új arculatot kapott: a címlapot három hasábra tagolták, a jobb oldaliban (szürke alapon) a blogok kaptak helyet. (Az Index cégcsoportjában van egy blogszolgáltató csoport is) A szerkesztők által színvonalasnak vagy érdekesnek ítélt webnaplókat lehetett itt olvasni. (OFF: Itt büszkén megjegyzem, hogy Francia Guyanáról írt útibeszámolóm ajánlása 2010. októberében napokig az Index címlapján tanyázott.) A másik két hasábban több cikk lett olvasható, több képpel. Megváltozott a színvilág és a betűtípus is.

2010-ben sok nagy név távozott az Indextől: Bodoky Tamás, Tóta W. Árpad, Bede Márton, végül 2011 áprilisában Uj Péter főszerkesztő is lemondott, aki Nyírő András távozása után 2000 februárjától vezette a szerkesztőséget. Gazda Albert korábbi főszerkesztő-helyettes pedig 2011. november 1-től az Origo főszerkesztője lett, ott még megvárta Uj Pétert 2012-ben. (2012 januárjában Gerényi Gábor is kiszállt az Indexből, nekilátott megírni blogján az egész cégtörténetet.) Uj Péter 2013. április 29-én elindította a 444.hu nevű hírportált, amihez sok Indexes átment, Gazda Albert pedig 2014 februárjától a Cink munkatársa lett. A felmondások hátterében valószínűleg a tulajdonossal kiéleződött konfliktusok állhattak. Az új főszerkesztő Mihancsik Zsófia lett, aki 2013. február 22-én szintén lemondott. Helyére Dudás Gergely került, aki azóta is betölti ezt a pozíciót, de nem tudott olyan karizmatikus személyiséggé, híres vezetővé válni, mint Nyírő András vagy Uj Péter.
2017. április 20-án az Index.hu-t kiadó Index.hu Zrt. 100%-os tulajdoni hányada alapítványi tulajdonba került, miután a Magyar Nemzetben és a HírTv-ben is érdekeltséggel bíró Pro-Ráta Holding Zrt. a 2014 februárjában kötött megállapodása alapján opciós jogát érvényesítette, majd az így szerzett tulajdonát a „Magyar Fejlődésért Alapítványra” ruházta át.
A főszerkesztő Dudás Gergely a másnapi hvg.hu-ból értesült a történtekről és a Dühösek vagyunk, de függetlenek beszédes című cikkben reagált a tulajdonosváltásra.

Jelenlegi felépítés
Az Index jelenleg hagyományos portál formában működik, azaz a főcím alatt kattinthatók a rovatok (belföld, külföld, gazdaság, technika, tudomány, kultúra, sport, vélemény, videó, fotó, 24 óra) a főcím fölötti sávban a rovatokra kattintva elérhetjük a népszerű, fontos, aktuális akták, kiemelt blogok,mellékletek című tartalmakat. A főcím fölött jobbra pedig a tematikus oldalak találhatók: i2, Velvet, Dívány, Totalcar, Inda, stb.
2014. tavaszán újra frissült kicsit az Index.hu megjelenése: a három hasábot teljesen kitöltő dizájnt kapott, nagy képekkel, nagy videóajánlókkal, hangsúlyosabb cikkkiemelésekkel. És egy Mindeközben névre hallgató szerkesztőségi hírfolyammal, amely az addigi blogketrec helyét foglalta el, a blogok pedig hátrébb tolódtak.Lefele görgetve az oldalt, eljutunk az index2-re, és a blogdobozhoz. Több tematika saját nevet kapott: Cinematrix, Sportgéza sport) A saját indexes blogok közül is a legismertebbek a comment:com (tévézés, tömegmédia)vagy a ongo.hu (utazási élmények). Még lejjebb olvashatóak a tematikus oldalak, a napi.hu, inforadio, otthontérkép, port.hu és a túlélőkészlet, amelyben valutaváltó, menetrendek, mértékegységek stb található.
Legalul pedig az impresszum, médiaajánlat, szerzői jogok, adatvédelmi elvek, RSS, állás kattinthatók.

Felhasznált források
netpedia.hu/az-index-tortenete-es-hirei
mediatortenet.hu
mediapedia.hu
Szakadát István: Emlékeim a digitális múltból, 1993-2011
Gerényi Gábor blogja
Internetto-Wikipédia
Index-Wikipédia
Magyar Narancs-Az Internetto-Index-sztori: A haladás előőrse 2000/14. (04. 06.)
Gyere velünk, mi sem megyünk sehova! 2009.05.17.
Webisztán-Index.hu redesign 2014
Médiatörténet.hu-interjúk