Hálózati ismeretek I.

Navigáció Tanszéki honlap Cikkgyűjtemény Szemle-blog

A Google hatása és stratégiája

Vezendi Bernadett, 2017. tavasz

A Google-t Sergey Brin és Larry Page alapította 1998-ban. A Google egy kutatási témaként indult a Stanford Egyetemen. A két alapító kifejlesztett egy elméletet, miszerint egy olyan keresőrendszer, amely a weblapok közti kapcsolatok matematikai analízisén alapul, jobb eredményeket szolgáltathat, mint a hagyományos társai.

A rendszer neve BackRub volt a kezdetekben, de átnevezték később Google-re. Eredetileg az egyetem domainjét használták, de 1997-ben bejegyeztették a ma is ismert google.com címet. 1998-ban vállalatként is bejegyezték, Google Inc. néven.

A "székhelyük" ekkor még egyik barátjuk garázsa volt. Itt érdemes megjegyezni, hogy nem egyedi példa, hogy egy később világméretű cég egy garázsból induljon hódítóútjára. Ilyen volt például az Apple, az Amazon, de még a Disney is.

A frissen alakult cég teljes kezdőtőkéje 1.1 millió dollár volt, beleértve egy csekket Andy Bechtolsheimtől, a Sun Microsystems egyik alapítójától, aki korán meglátta a lehetőséget a két alapító munkájában. Ezek után a rendszer jelentős népszerűségre tett szert, mivel felhasználóbarát és könnyen kezelhető volt.

Székhelye az Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia államának, Mountain View nevű városában található és Googleplex néven ismerhető.

Az alapítók: Sergey Brin és Larry Page

A Google székhelye

Jelmondat

Küldetése & jövőképe:

Küldetésük a világ összes információjának rendszerezése, általánosan elérhetővé és hasznossá tétele. Jövőképükben pedig azt fogalmazzák meg, hogy a keresőmotorok olyan erősek legyenek, hogy mindent megértsenek a világon.

Stratégiája:

Ahhoz, hogy a Google ne legyen veszteséges, ne menjen csődbe, piacvezetőnek kell lennie. Ennek egyik megoldása, hogy folyamatos innovációkon dolgozik. Ilyen innovációk például az önvezető autók, a virtuális valósággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés.

Ugyancsak a veszteségesség elkerülése érdekében vissza kell vonnia a veszteséges és népszerűtlen termékeket, így például A Google Glass kezdeti sikertelensége után már nem is fordítottak rá időt és pénzt, hogy fejlesszék. Ilyen volt még a Google Buzz, ami közösségi oldalként funkcionált volna a Gmail-be építve. Vagy ilyen volt még a Google Video, amit nem nehéz kitalálni mi követett. A Google Health sem volt áttörő siker, így ezt a szolgáltatást is megszüntették. És a listát még lehetne bővíteni további szolgáltatásokkal.

Hasznosnak kell lennie. Tehát szükséges a folyamatos innováció, a felhasználóközpontúság, a kritikák meghallgatása. Ha ez nem működőképes, akkor a felhasználók elég hamar átpártolhatnak a versenytársak keresőoldalaihoz (Yahoo!, Bing).

Viszont nem elég, hogy működő és népszerű szolgáltatásaik vannak, ha nincs, aki dolgozzon náluk. Ez esetben nem sokat érnének. Éppen ezért nagy erőfeszítéseket kell tennie az emberi tőke megtartása és megszerzése érdekében. Ezt úgy érhetik el a legegyszerűbben, ha az embereknek kedveznek, magukhoz csalogatják őket: gyakornoki programokat indítanak, kisvállalkozások támogatnak például az Egyesült Államokban.

A mai világban csak a keresőmotorral nem vinné sokra a cég. Szükséges, hogy az élet szinte minden területén jelen legyen a szolgáltatásaival. Szükséges, hogy változatos legyen.

A képen látható, hogyan is oszlik meg a Google stratégiája, mik a feladatai, ahhoz, hogy versenyképes maradjon. Az első legfontosabb feladata a profitszerzés. Ennek egyik eszköze az AdWords. De mi is ez? Nem más, mint a Google online hirdetési rendszere, aminek lényege, hogy kattintásonként kell fizetnie a hirdetőknek. Ennek továbbfejlesztése az AdSense, ahol már a weboldalak tulajdonosai a saját oldalaikon is megjeleníthetnek AdWords hirdetéseket.

A következő feladat az emberek "elcsábítása", valamint a saját terület megvédése. Ez elsőre furcsának tűnhet, de ha jobban belegondolunk, akkor logikus: minél több felhasználó választja a Google termékeit és szolgáltatásait, annál nagyobb profitra tesz szert a cég. Ennek a leghatásosabb módja az, ha hatékony marketinget alkalmaznak és jobb szolgáltatásokat nyújtanak, mint a versenytársak. Vagy nemes egyszerűséggel felvásárolják a konkurenciát (a Google megvette a Youtube-ot). Észervehető, hogy a konkurenciának vissza akarnak vágni, habár ez nem mindig sikerül. Így például a Google+ nem tört a Facebook babérjaira, valamint a Netflix sem törpül el a Youtube árnyékában.

A stratégia nem túl nagy részét a kísérletek, fejlesztések teszik ki. Erre egy külön laboratóriumot hoztak létre, X Lab néven. Itt a mesterséges intelligencia fejlesztésén kívül különböző új algoritmusokkal, robotikával is foglalkoznak. Az egyik jelentős projektjük a Project Loon, ami magaslégköri léggömböket alkalmazna a ritkán lakott területek internethozzáférésének megoldására.

A fenti képen a harmadik kategóriaként az "Expand the pie" kategória megnevezés látható, ami a szolgáltatások és az azok által lefedett területek méretének növelését jelenti. De ehhez hozzátartozik az is, hogy az emberek szabadideje is növekedjen, hogy minél többet tudják ezeket a szolgáltatásokat használni. Így például a Gmail nagyban csökkenti az e-mailezés bonyolultságát; a Drive használatával nem kell megvárni, hogy a pendrive driver-jét felsimerje a számítógép; és így tovább.

Hatása:

A Google gyors elterjedésével hamar kialakult a "Google-hatás" fogalma is. Sokszor halljuk, hogy "ami nincs a neten, az nem is létezik" És valóban, az emberek nagy része az internetet használja sokszor kizárólagos információforrásként. Olyannyira elterjedt a Google kereső alkalmazása, hogy már külön igeként használjuk ("Gyorsan "ráguglizok.", "Just Google it!"). Ezzel egészen addig nincs is probléma, amíg nem kizárólagos információforrásként tekintünk az internetre és nem hiszünk el mindent, amit az internet mond. Itt érdemes megemlíteni, hogy egyre elterjedtebbek azok az esetek, amikor tömegek dőlnek be az ún. álhíreknek. A Google és a Facebook is egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél hatékonyabban kiszűrjék az ilyen álhíreket és az azokat megosztó oldalakat. Egy másik tényező, amit elég gyakran lehet hallani a Google kritikusaitól az, hogy rontja a memóriát. Ez valamelyest így is van, mivel az internet többnyire mindig kéznél van, így nem szükséges mindent megjegyezni. Továbbá elég kulcsszavakbvan gondolkodnunk a Google keresőrendszerének használatánál. Ez egyrészt jó, mert időtakarékos (elég csak a kulcsszavakat bepötyögni és a Google kiadja a releváns találatokat), másrészt pedig leegyszerűsítheti a gondolkodást.

A társadalomra, nyelvre, emberekre gyakorolt további hatások közt meg lehet említeni az egészen egyszerű, már-már vicces dolgokat is. Így például, hála a Google Mapsnek kevesebbszer tévedünk el; vagy hála a Google Scholarnak sokkal hamarabb találhatunk releváns tanulmányokat a beadandókhoz, szakdolgozatokhoz; a Drive használatával nem kell mindenhová magunkkal vinni a pendriveokat sem.

Az emberek számára a tudás világa kinyílik, gyorsan megtalálhatnak minden információt, ezzel megkönnyítve, kényelmesebbé téve az életüket. Vannak persze olyanok, akik borúlátóbbak. Ők nem nézik jó szemmel a kereséseik alapján személyre szabott hirdetéseket, úgy vélik, hogy a magánéletükben turkál a Google. Vannak olyan emberek is, akik a kritikus gondolkodás mérséklődését látják az információtengerben, amit a Google pár kattintásra hoz. Az információt így készen kapják az emberek és ez sok esetben nem igényli, hogy elgondolkodjunk az információ valósságán vagy hasznosságán.

Mindent összevetve azonban megállapítható, hogy a Google hatásai többnyire pozitívak, megkönnyítik az életet, az információhoz való hozzáférést. De ennek feltétele, hogy a felhasználók mértékkel és ésszel használják a keresőszolgáltatást.

Hírek:

- Adatközpontot nyitott a Google Kubában 2017. 04. 26-án, ahol alig interneteznek az emberek. Itt tárolják majd például a Youtube videókat. Ez azért is jelentős, mert az ott lakó emberek könnyebben hozzáférhetnek majd a Google szolgáltatásaihoz. (HVG)
- Saját álláskereső portált indít a Google. Eddig csak a bejelentkezési képernyő elérhető, nem lehet többet tudni a projektről. Hivatalos bejelentés sem történt a dologgal kapcsolatosan. A pletykákra félig-meddig reagálva csak annyit mondtak, hogy: "A Google Hire lehetővé teszi majd a munkáltatók számára, hogy begyűjthessék az álláshirdetések iránt érdeklődők jelentkezéseit." (Origo Techbázis)
- Megújúlt a Google Earth. Már nem csak a "Budapest" keresőszót érti meg a rendszer, hanem a "Magyarország fővárosa" kifejezéssel is megfelelő találatot kapunk. 3D-s épületmodellek is bekerültek a szolgáltatásba. (HVG)