Voit Krisztina (1940-2010)


Voit Krisztina egész élete összefonódott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karával és a Könyvtártudományi Tanszékkel: itt szerzett diplomát, majd ez lett első és egyetlen munkahelye 1963-tól 1997-ig. Nyugdíjba vonulása után sem vált meg tanszékétől: tudományos főmunkatársként tevékenykedett 2008-ig, majd ezt követően is folyamatos és kiemelt szerepet vállalt a könyvtártudományi doktori programban - egészen haláláig.

Voit Krisztina az ELTE BTK magyar-könyvtár szakát 1963-ban fejezte be és ugyanebben az évben került gyakornokként a Könyvtártudományi Tanszékre. 1969-ben sikerrel védte meg "Az írásbeliség és az új technikai tömegközlési rendszerek. A művelődés XX. századi formái." c. bölcsészdoktori disszertációját, 1974-1977 között aspiráns volt. Az aspirantúra befejezése után nem sokkal, 1979-ben kandidátusi fokozatot szerzett, értekezésének címe: "A Franklin Társulat története". 1982-ben nevezték ki a Könyvtártudományi Tanszék docensévé. 1976 óta az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottságának tagja és több cikluson át titkára is volt. Kutatási területei közé tartozott a könyvnyomtatás, könyvművészet, könyvkiadás és könyvkereskedelem, továbbá a sajtótörténet a századfordulótól 1945-ig, a közgyűjtemények története, irányításának testületei 1870 és 1949 között, valamint a polgári liberális sajtó, az amerikai könyvkiadás és a tömegkommunikáció történeti összefüggései. Közreadta Tevan Andor levelezését (1988), valamint Kner Imre és Tevan Andor korrespondenciájának válogatott darabjait. (1986).

A nyolcvanas évek elejétől két nagyobb kutatási témát vezetett.

Egyik a "Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása" elnevezésű, Klaniczay Tibor irányította országos tudományos kutatási program keretében, "A két világháború közötti magyar könyvtörténet forrásai" címen folyt.

Másik kutatása a TEMPUS 4 program részeként, a Művelődéskutató Intézet közművelődési kutatásainak égisze alatt valósult meg és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium mellett egykor működő testületek munkáját volt hivatott feltárni, elsősorban a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratok részletes feldolgozásával.

Voit Krisztina 1994-es tanszékvezetői kinevezésétől több újítást is bevezetett a Könyvtártudományi Tanszéken. A könyvtáros szakmával való kapcsolat elmélyítése és rendszeressé tétele érdekében két fontos rendezvény-sorozatot indított be. Bevezette az ún. "Nyitott napok"-at, amelyek keretében a Könyvtártudományi Tanszék különböző szakmai fórumoknak, eszmecseréknek és előadásoknak adott otthont. Ezek célja kettős volt: egyfelől igyekezett a hallgatóság számára olyan ismereteket nyújtani, amelyekre a tantervi keretek között nem nyílt lehetőség, másfelől az új kutatási eredményeket és az új technikai eljárásokat kívánta megismertetni a könyvtáros-társadalommal.

Mindezek mellett Voit Krisztina nevéhez fűződik a Könyvtártudományi Tanszék doktori programjának elfogadtatása, s ezáltal a PhD-képzés bevezetése is. A PhD-program akkreditációja a Könyvtártudományi Tanszék történetének egyik legfontosabb, mindenképpen korszakalkotó eredménye és elévülhetetlen érdeme.

Voit Krisztina 1997-ig töltötte be a tanszékvezetői posztot, majd 1998-ban nyugdíjba vonult. 2001-től haláláig újra szerepet vállalt a Könyvtártudományi Tanszék munkájában, a nappali tagozaton és a doktori iskolában folyó képzésben egyaránt.


ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet/Történet